Sokak számára ismerős helyzet, hogy egy családtagnak, barátnak vagy ismerősnek pénzre van szüksége, mi pedig segítünk neki és az egészről végül nem készül semmilyen írásos megállapodás. Amíg működik a bizalom, ez nem jelent problémát, de mi történik akkor, ha a pénzt mégsem fizetik vissza? Ilyenkor sem feltétlenül veszett el a kölcsönadott összeg.
A papír hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs követelés
A Polgári Törvénykönyv szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére, az adós pedig azt a szerződés szerinti későbbi időpontban köteles visszafizetni. A kölcsön tehát valódi jogi kötelezettséget keletkeztet, nem pusztán egy szívességről van szó.
Fontos azonban különbséget tenni a követelés fennállása és annak bizonyíthatósága között. Attól, hogy a felek nem írtak alá kölcsönszerződést, még lehet közöttük érvényes megállapodás. Egy későbbi jogvita esetén azonban annak lesz különös jelentősége, hogy a kölcsönadó milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani, valóban kölcsönadta a pénzt és nem például ajándékozta vagy más célból utalta át.
Mit bizonyíthat egy banki átutalás?
Az egyik legfontosabb bizonyíték maga a pénzmozgás lehet. Ha például a kölcsönadott összeget banki átutalással fizettük ki, az átutalás adatai igazolhatják, hogy mikor, kinek és mekkora összeget utaltunk.
Önmagában azonban egy átutalás még nem feltétlenül bizonyítja, hogy az összeg kölcsön volt. Ugyanaz a pénzmozgás ugyanis más jogcímen – például ajándékként vagy valamely más tartozás kiegyenlítéseként – is történhetett. Ezért különösen fontos lehet az átutalás közleménye, például, ha abban szerepel a „kölcsön” vagy a visszafizetésre utaló más megjelölés.
A bíróság ugyanakkor nem egyetlen bizonyítékot vizsgál elszigetelten. A polgári perben főszabály szerint szabad bizonyítás érvényesül, a bíróság minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a tényállás megállapítására.
Az üzenetek is fontosak lehetnek
Ma már egyre gyakoribb, hogy a kölcsönadásról nem szerződés, hanem üzenetváltás készül. Egy Messenger-, SMS- vagy e-mail-beszélgetés például sokat számíthat, különösen akkor, ha abból egyértelműen kiderül, hogy az egyik fél pénzt adott a másiknak, a másik pedig azt vissza kívánja vagy vissza fogja fizetni.
Különösen erős lehet az olyan üzenet, amelyben maga az adós ismeri el a tartozást. Például, ha a visszafizetés késedelme miatt azt írja: „Most nem tudom visszaadni, de jövő hónapban rendezem”, az a jogvita során lényeges bizonyíték lehet.
A bizonyítás azonban mindig az adott ügy összes körülményétől függ. A Pp. alapján a perben jelentős tényeket főszabály szerint annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valósnak fogadja el. A bizonyítás történhet többek között okirattal, tanúval, hang- vagy képfelvétellel és más, a tényállás megállapítására alkalmas bizonyítási eszközzel is.
Mi van akkor, ha az adós azt mondja, ez ajándék volt
Ez az egyik legnehezebb helyzet. Ha az egyik fél azt állítja, hogy kölcsön történt, a másik pedig azt, hogy ajándékot kapott, akkor a jogvita középpontjába kerül a pénz átadásának valódi jogcíme.
Ilyenkor nemcsak az átutalást érdemes vizsgálni, hanem minden olyan körülményt, amely a felek eredeti szándékára utalhat. Ilyen lehet például az üzenetváltás, az átutalás közleménye, a visszafizetésre vonatkozó korábbi megállapodás, egy részlet visszafizetése vagy akár az is, hogy az adós korábban maga hivatkozott a tartozására.
A bíróság tehát nem feltétlenül azt fogja vizsgálni, hogy van-e aláírt papír, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján mi történt ténylegesen.
Tanú is bizonyíthatja, hogy kölcsön történt?
Igen, a tanúbizonyítás is része lehet a bizonyításnak. Ha például valaki jelen volt a pénz átadásakor, vagy hallotta, amikor a felek a visszafizetésről állapodtak meg, a vallomása releváns lehet.
A tanúvallomás súlyát azonban mindig az ügy összes körülményével együtt kell értékelni. Egy közeli hozzátartozó vagy barát vallomása sem automatikusan értéktelen, de természetesen jelentősége lehet annak, hogy a tanú milyen kapcsolatban áll a felekkel, pontosan mit tud, és honnan származik a tudomása.
Ezért célszerű a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem külön-külön, hanem egymással összefüggésben megőrizni és rendszerezni.
Mit tehetünk, ha már megtörtént a kölcsönadás?
Ha a pénzt már átadtuk, de nem készült szerződés, még nem feltétlenül késő rendezni a helyzetet. Érdemes lehet a visszafizetés feltételeit utólag írásban rögzíteni, például a tartozás összegének és a fizetési határidőnek a megjelölésével. Egy ilyen megállapodás vagy tartozáselismerő nyilatkozat később jelentős bizonyítási értékkel bír.
Ha pedig az adós nem fizet, a követelés érvényesítésének egyik lehetséges útja a fizetési meghagyásos eljárás. Ennek azonban megvannak a maga eljárási szabályai és ha az adós ellentmond, az ügy perré alakul. Ilyenkor különösen fontossá válik, hogy a kölcsönadás és a visszafizetési kötelezettség megfelelően bizonyítható legyen.
Arra is figyelni kell, hogy a pénzkövetelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el, és az elévülés kezdő időpontja az esedékességhez igazodik. Ezért egy régi tartozásnál nem érdemes korlátlan ideig várni az igényérvényesítéssel.
A jövőben egy egyszerű megállapodás is sokat számíthat
A baráti vagy családi kölcsönök esetében gyakran éppen azért marad el az írásos szerződés, mert a felek megbíznak egymásban. A jogvita viszont sokszor éppen akkor kezdődik, amikor ez a bizalom már megingott.
Egy rövid, egyértelmű írásos megállapodásban érdemes rögzíteni legalább a kölcsön összegét, a visszafizetés határidejét és módját, valamint szükség esetén a kamatra vonatkozó feltételeket is. Ez nem a bizalmatlanság jele, hanem mindkét fél érdekeit szolgáló előrelátás.
Ha már megtörtént a baj
Az, hogy nincs aláírt kölcsönszerződés, önmagában még nem jelenti azt, hogy a kölcsönadott pénzről le kell mondani. A sikeres igényérvényesítés kulcskérdése azonban az, hogy a kölcsönadás ténye, annak jogcíme és a visszafizetési kötelezettség milyen bizonyítékokkal támasztható alá. Ezért már a pénz átadásakor érdemes gondolni arra, hogyan lesz később egyértelműen bizonyítható, hogy kölcsönről és nem ajándékról volt szó.
A cikk a Dr. Horváth Anikó Ügyvédi Iroda szakmai közreműködésével készült. A budapesti ügyvédi iroda célja, hogy ügyfelei számára a jogi kérdéseket közérthetően, ugyanakkor a legmagasabb szakmai színvonalon mutassa be, legyen szó ingatlanügyletekről, gazdasági és társasági jogról, munkajogi kérdésekről vagy magánszemélyeket érintő szerződésekről. A jogi tájékoztatók és szakmai cikkek mellett az iroda személyre szabott jogi tanácsadással és képviselettel is segíti ügyfeleit. További információk a Dr. Horváth Anikó Ügyvédi Iroda ugyved.info.hu linken elérhető weboldalán találhatók.