Nagy nyári program dilemma

Nagy nyári program dilemma

Avagy mit csináljon az egyszeri szülő, ha a gyermeke éppen szabadságon van

Vajon hány szülő töri a fejét akár ebben a pillanatban is azon, hogy mihez kezdjen energiától duzzadó, a nyári szünet szabadságától megrészegült gyerekével, gyerekeivel? Az oké persze, hogy mindenkinek megvannak a maga rutinszerű lépései, és tetszés szerint variálható paneljei. A szívünk mélyén azzal is tisztában vagyunk, hogy a teljes és féktelen szabadságot nem adhatjuk meg nekik úgy, ahogy abban még nekünk részünk volt, és nem azért, mert nem szeretnénk, hanem mert ők már másként gyerekek, ahogy mi voltunk.

“Amikor én még kisrác voltam…”

A mai felnőtt generációból a legtöbben, kulcsos gyerekek voltunk. Volt ugyan nyári tábor, meg vidéki nagyszülők, rokonok egy-két hétre, de azt nem mindenki engedhette meg magának, ha pedig mégis, utána ugyanazt csinálta, amit mindenki más. Reggel lefalcoltunk otthonról, papsajtot és akácvirágot legeltünk ebédre, amit kútvízzel öblítettünk le, és a kutya nem foglalkozott azzal, hogy mit csinálunk napközben, amíg időben hazaértünk sötétedésre. Mondjuk, annak idején se zenecsatorna, se rajzfilmcsatorna nem volt – igazság szerint tévéműsor se nagyon – és persze internet se. Ha volt valakinek egy Commodor C64 számítógépe, vagy az akkor még újdonság VHS videólejátszója, akkor nála lógtunk álló nap, és mélyen eltitkoltuk a szüleink elől, hogy bizony nemcsak rajzfilmeket néztünk. Javarészt azonban az utcán múlattuk az időt, ami néha jó volt, néha nem. A teljes és féktelen szabadság ugyanis egy idő után, de legkésőbb július közepére unalmassá válik.

A nyári forróságban üresen ásítozó játszóterek a tűzforró csúszdákkal és szálkássá repedezett hintákkal nem voltak éppen vonzóak, ezért inkább bringáztunk, gördeszkáztunk, tollasoztunk, bujócskáztunk. Esetleg kiültünk a Duna-partra kacsázni és vártuk a hajóvontákat, mert jó nagy hullámokat vetettek. Néha pedig csak egy bodzabokor aljában ücsörögtünk, vagy a derékig érő fűben heverésztünk és kidumáltuk magunkból a gyerekkor minden búját és bánatát, amit persze a felnőttek sohasem érthetnek meg, abból az egyszerű apropóból, hogy felnőttek. És egészen tutibiztos, hogy már úgy születtek, hogy a munkán, a munkán, és persze a munkán kívül semmi más nem érdekelte őket. Akkor legalábbis így hittük.

 

Azóta mi is felnőttünk és már tudjuk, hogy a felnőttek igenis emlékeznek a gyerekkorukra, a szabadságra és minden búbánatra is. Ahogy azt is tudjuk, hogy a felnőttek nem mindig tudnak mit kezdeni a gyerekeikkel pusztán abból az egyszerű apropóból, hogy azok még gyerekek. Egy másik generáció, akiket abszolute nem hat meg a “Bezzeg, amikor én voltam gyerek…” kezdetű nagymonológ.

Gyerekprogramok

Generációváltás és túlterhelt gyermekkor

E fenenagy szabadság és élménygazdag gyermekkor miatt állunk sokszor tehetetlenül szülőként a saját gyerekeink igényeivel szemben. Ők már nem lesznek boldogok pusztán attól, hogy a kezükbe nyomunk egy könyvet, vagy kicsapjuk őket a rétre, hogy találjanak maguknak szórakozást a konzol- és PC- játékok, meg az internet helyett. Legszívesebben a mobiljukat is elvennénk tőlük, ha nem aggódnánk azért, hogy akkor nem tudnak felhívni, ha gond van. És persze csendesen elsiklunk ama tény felett, hogy nekünk nem volt mobiltelefonunk, és néha pénzt sem vittünk magunkkal, hogy az utcai fülkéből felhívjuk anyut-aput a munkahelyén, ha gond akadt. Vagy, ha vittünk hát elfagyiztuk a pénzt. Igazság szerint, a gondokat elég alaposan elsunnyogtuk annak idején, és azt hiszem, ez az a pont, amiről – már csak a szülői példamutatás miatt is – nem szoktunk beszélni a gyerekeinknek.

A külső ingerek folyamatos áramlása a mai srácok számára már alapértelmezett beállítás. A nyári programjaikat ennek megfelelően kell összeállítanunk, lehetőség szerint úgy, hogy a mozgásnak, és a kreativitás megélésének egyaránt legyen helye az üdítően passzív semmittevés mellett.

Az sem utolsó szempont, hogy nem zsúfolhatjuk tele a nyári szünetet, hiszen ők ilyenkor vannak szabadságon. Az év többi részében napi 6-8 órát dolgoznak az iskolában, majd otthon, vagy a napköziben töltenek el tanulással még legalább két-három órát. Ja és igen, ha valamilyen készség- és képességfejlesztő szakkörre járnak, vagy edzeni, az még néhány betáblázott óra. Ez barátok közti is minimum 10-12 óra munka minden nap. Ennyitől mi, felnőttek is enyhén szólva fáradtak, nyűgösek leszünk. Egyszóval, a nyári szünetben úgy kell megválogatnunk a programokat, hogy legyen idejük és lehetőségük pusztán csak gyereknek lenni.

És itt jön a kérdés: hogyan, hol, mivel tudjuk biztosítani mindezt a gyerekek számára. Hát, nézzük, szépen sorban.

Ajándékozd meg a mozgás örömével

Azt minden szülő tudja, hogy nemcsak a testi, de a szellemi fejlődéshez is rengeteg mozgásra van szüksége a gyerekeknek, mégpedig az idegrendszer megfelelő „huzalozása” miatt. Nyilván nem fogjuk egész nyárra egy sporttáborba száműzni a gyereket, főleg, ha az a gyerek inkább a fejében él. Egy kiadós kirándulás viszont Dobogókőre, Dömösre, a Budakeszi Vadasparkba, vagy a Vasúttörténeti Múzeumba, az energiáit is leköti, alaposan átmozgatja és lehetősége adódik arra is, hogy rácsodálkozzon a világra.

Ha több időt szeretnénk a mozgásra szánni, egy biciklitúrával egybekötött sátorozás is szóba jöhet, hiszen a mi gyerekkorunkkal ellentétben, ma már kiépített bicikliút-hálózat várja a családokat. Ha az élménydús tekerés és jóleső izzadás helyett inkább a vizet választanánk, és eszünk ágába sincs egy strandon megfőni, és ezer másik emberrel osztozni egy-két, a tömeg méretéhez képest pocsolyányi medencén, akkor a Duna-parton több hajókölcsönzőben is van lehetőség kajak-kenu bérlésére. Nyilván ez azért kicsit alaposabb előkészületet igényel, például szükség van mentőmellényre akkor is, ha a gyerek tud úszni és meg kell tanulni, hogy mi teendő, ha a hajók túl nagy hullámokat vetnek. De az is tény, hogy ezt sosem tanulja meg a szárazon. Kizárólag a vízben.

Ha mi magunk nem merünk még egyedül vízre szállni a gyerekekkel, akkor egy hajótúra is kitűnő alkalom arra, hogy szokja a környezetet. A Budapestről Visegrádon át Esztergomig tartó hajóút felejthetetlen nyári élmény, melynek során akár annak a bizonyos mobiltelefonnak is érdembeli hasznát veszi a cseperedő, hiszen készíthet fotókat és videófelvételeket is.

Gyerekprogramok

A mozgás örömét otthon sem kell nélkülözni, sőt. Online programokkal vár a Gyerünk, anyukám! melyek közül az Óperenciás gyerektorna hat egész hétre biztosít elérhető videótárat. Az benne a legszebb, hogy ez a megoldás mindenkinek megadja a mozgás lehetőségét, fejleszti a gyerek mozgáskoordinációját, beiktatja a rendszeres mozgást a napirendbe és csupán húsz-harminc percet igényel. Utána még mindig lehet strandon aszalódni, társasozni, bringázni, vagy valami kreatív programot keresni.

Az Óperenciás torna több programból áll, melyek tetszés és igény szerint letölthetőek a videótárból:

  • A Törpilates torna kifejezetten óvodás és kisiskolás gyerekek mozgásfejlesztésére, tartásjavítására szolgáló elemekből áll. A Pilates alapokra épülő gyakorlatok nemcsak a testet dolgozzák át, de fejlesztik a gyermekek koncentrációs képességét is, ezáltal teljeskörű lehetőséget nyújtanak a test és a szellem együttes edzésére.
  • A Mesetánc utánzásra épít, melynek során a gyerekek az őket érő ingereket dolgozzák fel mesés formában, természetesen vezetés mellett, tehát itt sem nyakló nélküli viháncolásról lesz szó.
  • A Gyermekjóga foglalkozás segíti a kicsiket az őket ért ingerek feldolgozásában, beleértve a negatív élményeket is. A torna alatt megtanulják azokat a mozdulatsorokat és légzőgyakorlatokat, melyeknek hasznát vehetik a mindennapi életben, amik megnyugtatják őket, megtanulnak ellazulni és nyugodtan szembenézni a gyermeklét kihívásaival.

Gyerekprogramok

Társasjátékok a szórakozás és készségfejlesztés jegyében

Ha túl nagy a hőség odakint és inkább a kellemesen hűvös, légkondicionált szobát választjuk, nos, akkor a hagyományos táblás társasjátékok világába vezethetjük be a gyerekeket. Azt nyilván nem kell különösebben cizellálni, hogy a hagyományos társasjátékok nemcsak szórakoztatnak, de többek között a gyerekek kooperációs és döntéshozatali készségeit is fejlesztik, a tervszerű gondolkodás és az ok-okozati összefüggések felismerése mellett.

Ha már unjuk az otthoni társasjáték készletet, vagy szeretnénk még izgalmasabbá tenni a számukra ezt az elfoglaltságot, elmehetünk velük egy boardgame klubba, ahol ezernyi ismeretlen társasjáték várja őket. Ez a program is igényel némi előkészületet, hiszen ha egészen biztosan szeretnénk asztalhoz jutni, helyet és időpontot kell foglalni.

A kiválasztott társasjátékot értő vezetés mellett játszhatjuk, nem kell órákon át böngészni a játékmenetet és a mellékleteket. És megvan az az előnye is, hogy nem kell új társasjátékokra költeni – és kockáztatni azt, hogy csak a polcon fognak porosodni – és még új barátságokat köthetünk. És hogy mennyire nem idejétmúlt tevékenység a társasozás? Írjuk be a keresőbe, hogy boardgame klub, és szembesülhetünk a bőség zavarával.

Gyerekprogramok

Kreatív programok

Nem minden gyerek igényli a kreatív programokat, de akik viszont igen, azok általában nem elégszenek meg egyetlen elfoglaltsággal. A kreativitásnak ugyanis az egyik jellemzője, hogy a készségek gerjesztik egymást. Általában az a gyerek, amelyiknek jó a kézügyessége, a gyöngyfűzéstől kezdve a kosárfonáson át a textilfestésen keresztül, a profi szintű, 3D origami hajtogatásig mindent szeret kipróbálni.

A kreatív gyerekek sok esetben rendelkeznek művészi hajlammal, számukra nagyszerű lehetőség, ha megismerkedhetnek a különféle textúrák és anyagok viselkedésével. Általában egy játszóházban számos kreatív program kínálkozik, például a már említett gyöngyfűzés is, de mi magunk is kereshetünk célirányosan akár gyerekeknek szóló festőtábort.

Ha szeretjük a kreatív dolgokat, főleg, ha az nem öncélú, akkor egyszerre nyújt felüdülést, szórakozást, a kreatív hajlamoknak is teret engedő bútorfelújító tábor. Itt régi bútorokat öltöztethetünk új köntösbe, és a gyerekek is megismerkedhetnek a különböző eszközök, szerszámok és anyagok használatával.

Gyerekprogramok

Barkácsolás gyerekméretben

Azoknak a gyerekeknek, akik otthon szétszerelik a régi varrógépet, vasalót, kenyérpirítót és a nagymama csörgőóráját, teret kell engedni arra, hogy kíváncsiságukat kielégíthessék. Ők a jövő apró mérnökei, akik azt szeretnék tudni, hogy mi, miért és hogyan működik. Előbb-utóbb arra is éreznek majd belső késztetést, hogy ne csak szétszereljenek, de alkossanak is valamit, ami működik. Ha szerencséjük van, akkor akad a hátsó kertben egy műhely, vagy fészer, ahol a szülők, nagyszülők vezetése mellett biztonságos körülmények között ismerkedhetnek meg a különböző szerszámok és szerszámgépek működésével, és bizony a kislányokat sem kell távol tartani a kombinált fogótól, a fúrógéptől, vagy a menetmetszőtől, ha érdeklődést mutatnak.

Nyilván nagyobb odafigyelést és koncentráltabb jelenlétet igényel egy felnőttől is, ha a gyerek alapvetően veszélyes szerszámokkal „játszik”, de ahogy minden mást, ezeket a készségeket is gyermekkorban lehet a leginkább fejleszteni. Ha nincs otthon ilyesmire lehetőség, akkor szintén az internet lehet a segítségünkre.

Akár abban, hogy barkácsklubot keressünk, akár abban, hogy a DIY- és home made oldalakon böngésszünk a gyerkőcökkel, összeírjuk a bevásárlólistát és otthon nekiálljunk elkészíteni egy fiókosszekrényt, vagy megjavítsuk a roller csapágyas kerekét, a bicikli sebességváltóját, vagy akár a nagyi csörgőóráját.

Megtehetjük persze néha azt is, hogy „szabadságon vagyok” felkiáltással hátradőlünk a kényelmes kanapén egy nagy adag bekészített hideg üdítővel és rágcsával, és végig házimozizunk egy napot. Végeredményben azt is meg kell tanítani a gyerekeinknek, hogy néha az a legjobb, ha teljesen kikapcsolunk és lazítunk. Amíg nem csak és kizárólag erről szól a nyár, addig egy kósza mozimaraton is kiváló elfoglaltság a gyerekek számára.